A megtévesztés kultúrája








személyre szabott pragmatikus szemölcsök


- a kizárólagos éppen aktuális használhatóság birodalmi korát éljük, ahol a hiány és a felhalmozás mindig 'korszerű' keretet ad, a 'mozgás' dinamizmusához
e szemponton kívül,,az érdeklődés többnyire formális a mostani világban, (akár 'kifelé' akár 'befelé' nézzük) - a problémás dolgokat a jelenben nem megértenünk kell, hanem megszüntetni, illetve berendezkednünk a szabályzásukra, ha az előnyösebbnek látszik
- az érzelmi akadályok természetével nem tudunk mit kezdeni az ítéleten kívül, ami zsigerileg hatástalanítja számunkra bármiféle összefüggésünk a 'rosszal' - , már hinni tudjuk egyénileg is hogy helyünk van a 'jók és igazak' között - (kialakult kollektív identitás a jogban és erkölcsben) - kőtáblába véstük a bizonyossá 'tevést', a bizonytalanságok polaritásaként)



miből van lesz a change-beatle

- személyes érzelmi szinten nehezen megszokható, hogy a 'szép szó' létrejötte, mindig feltételezi a trágyázottság állapotainak metamorfózisát, (mint minden a természetben) ahol a formák gyönyörködésre és gyönyörre bűvölő arányai, illatai, rezgései, gyökerükben a natúr anyaghoz visszataszítottságuk korlátjaiban jelennek meg bio történetükben és az undorral együtt testesítik meg etikai létsíkjaik folyamatos meghaladottságát és tudattalan rosszemlékű disszonanciáját

Nincsenek megjegyzések: