MENTÁLHIGI-FÜZETEK 2 .
Valószínűségleves
Az olyan előrejelzési megközelítéseknél, ahol a prognosztizálhatósághoz nincs elegendő információ, vagy túl sok van belőle, ott a valószínűség, több tényezőnek is ad, különböző esélyeket, vagy ha semmilyen támpont nincs, akkor egyenlő esélyként fogalmazza meg az előrejelzést, - ami pl. 4 tényező esetén, egyenként 25%-os lesz.
Ez már a „véletlen” feltérképezésére adott esélylatolgatás, ami prognózis szempontból nem minősíthető információnak, viszont a „mérő” természetéből láthatóvá teszi, hogy egy fix tér-időt használ kiindulási helyzetének alapjaként, amit később, az sem késztet korrekcióra hogy az előbbi példában felhozott 4 tényezőből, a mérés szempontjából csak 1 realizálódik, - vagyis a történés létrejöttének „ idejében”- vett mérésnél, ( egy másik tér-időben) a másik 3 tényezőnek semmi esélye nem volt, - azaz szükségszerűen nem jöhetett létre, mert a mérés természetében 1 tényező tér-idő megjelenése a valóság
Érdekes hogy ennek a kontrollszerű logikának a vonatkozásai, idegenek a közfelfogástól, oly annyira, hogy a népi bölcselet dogmájában ez, - az „utólag könnyű okosnak lenni” tanulságával lezárul, - pedig csak egy újabb mérés jött létre, ami szintén a relatív központúság paramétereivel működik, de amihez viszonyítva az eddig egyedüli szempontot, - megmutatja hogy különböző mérések és mérőhelyzetek más-más tér-idő logikát tesznek lehetővé, amik a mérés progresszív irányát, a többféle értelmezés relatív viszonylatainak érzékelésében és felfogásában érik el, (mérésösszegzés) - mint egy létre hozva azt a „statisztikai”szintézis eredményt ami a mérés pontosságát az érzékelési lineár érzetünkhöz a legközelebb hozzák. Természetszerűleg ez a mérés progresszivitás épp olyan végtelen mint maga a változás, (vagyis mint minden lételméleti dimenzió) - így a dolgok megismerésére tett kísérletek folyamata állandó és sohasem lehet végleges
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése